Visszakapjuk az iskolát!

Iskolánkat Szeged Város Önkormányta a Boldogasszonyról Nevezett Iskolanővérek rendelkezésére bocsátja, akik Szeged-Alsóvároson a Karolina Iskolát is működtetik.
A nővérek Szentmihályon 2015. szeptember 1-től fogják megnyitni az iskolát, egyelőre egy első osztállyal, s majd reményeink szerint az iskola, évek alatt 4 osztállyal rendelkező alsó tagozattá növi ki magát. Minderről a Művelődési Házban a Karolina Iskola igazgatói: Szegedi Ágnes főigazgató asszony és Vlocskó Mihály igazgató úr tartottak ismertetőt.
Arra kérjük a szülőket, akiknek jövő esztendőben lesz első osztályos gyermeke, hogy fontolják meg azokat az előnyöket, melyeket a helyben lévő iskola biztosít gyermeknek, szülőnek egyaránt. Használják ki a lehetőséget, írassák gyermekeiket a 86 év óta a falut szolgáló iskolába, ahová szüleink és nagyszüleink is jártak!
Az erre vonatkozó szándéknyilatkozatot a Szeged-Szentmihály, Palánta utca 2 szám alatt, a Szent Mihály templom sekrestyéjében Fejes Ferencnél, valamint az óvoda vezetőjénél, Mayerné Katinál ki lehet állítani.
Várjuk a jelentkezőket, bízva abban, hogy ezt a lehetőséget kihasználják, amit annyira vártunk, hogy újra a szentmihályi gyerekek járhassanak iskolánkba. Mindez rajtunk múlik, rajtatok múlik!

Bővebb felvilágosítást Fejes Ferenctől lehet kérni a +36 20 562-85-57-es telefonszámon.

vonal

A falu általános iskolája a Gárdonyi Géza Általános Iskola volt. Honlapja az alábbi helyeken érhető el: a Sulineten és a freeweb szerverén.






   A falu első iskolája, a Szeged város által 1868-ban létrehozott, ún. „mozgó kisiskola” volt. Jelenleg büféként szolgálja a falubélieket.
   A második elemi népiskola 1909-ben épült a településen, a Maty-híd közelében. 1975-ig még működött, majd könyvtári raktár volt, jelenleg magántulajdonban van, használaton kívüli épület.
   A harmadik iskola létesítése, Gróf Klébelsberg Kunó vallás- és közoktatási miniszter nevéhez fűződik, aki 1922-ben indította el az Alföld-programját, aminek keretén belül 1928-ban avatták fel Szentmihály iskoláját, melyet Gerő Béla és Balogh Péter szegedi építési vállalkozók kiviteleztek. Két tanteremből, szertárból, egy lakásból, és egy melléképületből állt.Ez a Gárdonyi utca 6. szám alatti iskolaépület, amit az idők során többször bővitettek.
   Az új iskola első igazgatójaként Szabó János szolgált, két évig. Az állami tanító 1930-ban Almási Ferenc volt, aki igazgató-tanítóként 1935-ig vezette az iskolát. 1931-ben Breinovics Vilmos készítette el a kéttantermes, tanítói lakással bíró elemi népiskola kibővítési tervét, amely az U-alakúvá bővített épületben az egyházi szertartásoknak is helyet biztosított. Ugyanis a templomépítésre még jó ideig nem került sor a faluban. Az egyháznak annyit sikerült elérnie, hogy spanyolfallal összenyitható tantermek épültek egy szentélyfülkével, s az iskolák államosításáig ott folytak a misék. 1931. szeptember 27-én áldotta meg az iskolát Schneider Vencel ferences plébános. Az épület akkor épült új bejáratát szerény tympanon koronázta, amelyet két váza fogott közre. Ekkor már ez az iskola adott helyt az 1904-től működő Szeged-Szentmihályteleki Ifjúsági Egyesületnek, amely népszínműveket adott elő.
   Az iskola igazgatója 1936-1939 között Tuskó László, 1940-ben Tenk Imre volt. Közvetlenül a II. világháború előtt és után Füzesi József irányította az iskolát. A tanítók az iskolai munkán túl kulturális műsorokat, műkedvelő előadásokat is szerveztek, vezették a leventék oktatását.
   1949-ben a szegedi Szalma János vette át - több évi tanyai iskolai tanítás után - az általános iskola-igazgatói teendőket. Pedagógus feleségével, Pusztaszeri Irmával élt az iskola szolgálati lakásában, ahol mindenkor elérhetők voltak a tanításon túlmenően is, amikor a falu lakóinak segítségre volt szüksége.
   Mivel a társadalmi, szellemi és közéletnek nemigen létezett más fóruma a faluban akkoriban, az iskola töltötte be a szellemi központ szerepét. Az oktatás megszervezését még sokáig olyan archaikus szokások figyelembe vétele is terhelte, mint a fontos paprikamunkálatok. Ezek idejére tanítási szünetet kellett biztosítani, mivel például ültetésnél a szülők nem nélkülözhették a gyerekek palántahányó munkáját. Szalma János nyugdíjba vonulásáig, 1972-ig igazgatta az iskolát, akkor beköltözött Szegedre, s az igazgatói lakást az iskola céljaira alakították át. Ez ma egy tanterem és az iroda helyisége.
   Az igazgatói lakásnak az iskolához csatolásával végre egy épületbe kerülhettek az osztályok, de váltott műszakú tanításra azt követően is szükség volt. 1988 óta egyműszakos az oktatás, amelynek ára, hogy a napközi otthonban /a volt Lábdy-malom lakóépületében/ is folyt oktatás, két alsós osztály tanult itt.
   Szalma János nyugdíjba vonulása után, 1972-től Gyenge Balázsné vette át az iskola igazgatását. Ő 1961-től tanított itt nyugdíjazásáig, 1989-ig.
   Bak Istvánné folytatta elődje munkáját, 1989-től 1996-ig. Az ő vezetése alatt sikerült korszerű ebédlő-konyha helyiséget kialakítani a napközi otthon épületében. 1996-ban országos akció keretében épült fel az iskola épületéhez kapcsolva a 288 m2-es tornaterem.
   1996-tól a 2003-as iskolaátszervezésig Mártonné Csernus Ágnes vezette az intézményt. Az iskolai oktató-nevelő munkát 1997-től szülők által létrehozott Szentmihály Tanulóiért Alapítvány is segítette, ami legkiválóbb tanulókat a Gárdonyi-díjjal jutalmazta.
   A Gárdonyi Géza utcai főépületben folyamatosan történtek átalakítások, a legutóbbi időkig itt hat osztályterem, egy 12 munkaállomásos számítógépterem állt rendelkezésre, 2004 őszétől Internet elérést is sikerült biztosítani a tanulók és a pedagógusok számára.
A Gárdonyi Géza Általános Iskolában a 2009/2010. tanévtől nincs tanítás.





vonal